Betegség

Klinikai megbetegedés

A sertések salmonellózisa egy olyan általános jellegű megbetegedés, melynek részleteit további vizsgálatokkal még tisztázni kell

A salmonellák okozta betegséghez olyan klinikai tünetek társulhatnak melyek akár a telep működését is fenyegető problémává nőhetnek. Minél inkább sertéshez adaptálódik egy szerotípus, annál súlyosabb tüneteket okoz. A szeptikémiás forma esetén a baktériumok betörnek a fertőzött állat véráramába. A klinikai kép kezdetben hasonlít az ödémabetegséghez, de láz is társul hozzá. Ez a forma leginkább növendék állatokat érint, de előfordulhat hízókban és tenyészállatokban is. Túlheveny esetben hirtelen elhullás is előfordulhat. Heveny esetekben lilás elszíneződés figyelhető meg a fülön, túrókarimán és a hasfalon. A nehezített légzés a tüdő érintettségét jelzi. Az elhullás jócskán meghaladhatja a 20%-ot. Sok esetben a vemhes kocák elvetélnek.

A kevéssé adaptálódott szerotípusok általában csak sárgás-szürke, vizes hasmenést okoznak. Ha a választás utáni korcsoport érintett, akkor a klinikai tünetek keveredhetnek a választási coli hasmenéssel. Krónikus bélforma esetében a nem specifikus, paszta-szerű, véres hasmenés jellemző. Az egyéb tünetek között krónikus köhögés és nagyszámú senyves állat figyelhető meg.

Ki kell emelni az egyéb betegségek, pl légzőszervi fertőzések antibiotikumos kezelése által kiváltott salmonellás hasmenést. Ez a megbetegedés fordul elő, ha látens salmonella fertőzött állatokat olyan antibiotikummal kezelnek, amelyre az adott salmonella törzs rezisztens.

Látogasson el a https://www.pig333.com/clinical-case-of-the-world/salmonellosis-and-pcv2-associated-disease-in-early-fattening_11068/ oldalra egy klinikai eset ismertetéséhez.

Source: Ceva, Clinical Salmonellosis

Szubklinikai megbetegedés

Az esetek túlnyomó többségében a sertések salmonella fertőzése tünetmentes

A S.typhimurium és egyéb szerotípusok fertőzése a legtöbb esetben tünetmentesen zajlik. A baktériumok visszahúzódnak a bél és egyéb szervek nyirokcsomóiba mindaddig, míg stressz hatására szaporodni nem kezdenek újra és az ürítés folytatódik. Ezen oknál fogva a látens hordozók a fertőzés folyamatos forrásai. Tipikusan stresszes helyzet a vágás előtti szétválogatás, vágóhídra szállítás, pihentetőben tartózkodás és természetesen maga a vágás. Tanulmányok igazolják, hogy mindössze néhány órán belül a sertések üríteni kezdenek a vágóhidi pihentető helyiségekben.

Egy Egyesült Királyság-beli tanulmány figyelemre méltóan magas salmonella prevalenciát igazolt vágóhidi sertések bélsár mintáiban (30,5%), végbéltamponjaiban (24%) és félsertés felület tamponjaiban (9,6%):

Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA) of Public Health England. Zoonoses Report UK 2013. 2015. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/447771/pb13987-zoonoses-report-2013.pdf

Ezzel szemben más EU országokban (Finnország, Svédország, Norvégia), ahol külön figyelmet fordítanak a vágott sertés salmonella szenyezettségére (a 853/2004 sz. (EU) Rendelet), jóval alacsonyabb Salmonella jelenlétet igazoltak vissza (0,02%) (J. Campos et al., Pathogens 2019, 8, 19)

Míg a baromfi ágazatban standardizált és egységes jelentési rendszer van, addig a sertésipar esetében hiányzik ez a struktúra. Egyes országok saját nemzeti felmérési programokat futtatnak, melyek szerológiai vagy bakteriológia vizsgálaton alapulnak. 2017-ben mindössze 7 EU tagállam adott le eredményt az állományok salmonella fertőzöttségére vonatkozóan, ez azonban meglehetősen hiányos képet mutat.

Németországban több, mint 16 éve a QS Qualitat und Sicherheit gmbh által lebonyolított salmonella monitoring program van folyamatban, amely vágósertések vér vagy húslé mintáinak szerológiai vizsgálatán alapul. Mivel ezek az eredmények nem járnak gazdaságilag jelentős szankciókkal, a grafikonon a szerológiai prevalencia a javulás helyett inkább nő.